Péntek hajnal. Az agrai hotelszobában nem volt áram, a zuhanyozás megint elmaradt, a wc használat is vicces volt tök sötétben. Nem érdekes, majd Delhiben megoldjuk. A vonat persze késett, dél körül értünk a fővárosba. Becsekkolás a szállodába, még webcam képet is készítettek rólam, természetesen 2 emelet különbséggel kaptunk szobát. Olyan fáradtak voltunk, hogy azt mondtam Shivnek, pihenjünk egyet, délután találkozunk a recepción, és csinálunk valamit. Hát az a valami, az annyi volt, hogy elmentünk pénzt kivenni, majd megvacsoráztunk a szálloda éttermében. Felmentünk a szobába, és én kb rögtön el is aludtam, de azért előtte még írtam Shivnek, hogy én ma már nem mennék sehova. Olyan este fél 10 körül ébredtem fel először és rájöttem, hogy talán le kéne zuhanyozni, meg normálisan lefeküdni. Reggel kilencre beszéltük meg a találkozót a recepción. Elmentünk reggelizni. Mint kiderült, Shiv tegnap este azért még kimozdult a szállodából, amíg én aludtam, elment borbélyhoz, mert önállóan nem tud borotválkozni (valaki megtaníthatná), és mégegyszer megvacsorázott. Nem is értem, hogy bír ennyit enni, mikor tök vékony.
Reggeli után találtunk egy kocsit, amit sofőrrel együtt kibéreltünk egy napra, ami 8 órát jelent, 1500 rúpiáért. Az első állomás a Qutab Minar volt, ami egy hatalmas torony, nagyon szép faragott kövekből, valami uralkodó építtette. Nem tudok sokat a látványosságokról, amiket megnéztünk, csak amit Shiv elmondott, de ő is csak a törikönyvekből tudta, ha éppen tudta, útikönyvünk nem volt. A következő, amit megnéztünk, a Lótusz Templom volt, ez egy nagyon szép, lótusz formájú templom, elég friss, néhány éve építették, de be nem mentünk, mert esett az eső, és le kellett volna venni a cipőt, de én sárban nem akartam. Ezután Safdarjung király sírja következett, ez ugyanaz a kategória volt, mint az összes többi síremlék Indiában. A következő, ahova mentünk a Lodhi Garden volt, ez egy hatalmas nagy park, tele növényekkel és kisebb állatokkal, nagyon békés, nyugodt és csendes, ösvények vezetnek rajta keresztül, mindenhol padok, és van egy pár síremlék meg ókori építmény, bonsai kert, tó és üvegház is. Ahogy ott sétálgattunk, rájöttünk, hogy Delhiben valószínűleg ez a szerelmespárok kedvenc búvóhelye, ezt bizonyította az is, hogy kb minden második padon, és minden ötödik fának dőlve párokat láttunk ölelkezni vagy csókolózni. :) A park után Humayun király sírja következett, aztán, mivel kezdtünk kifutni az időből, ezért az Akshardam Templom helyett az India Gate-et néztük meg, ez jobban útba esett, és kevesebb időt vett igénybe. Aztán vissza a hotelbe, kis pihi, majd vacsora az étteremben, fagyival megspékelve. Egyébként nem csak a Taj Mahalban kell a külföldieknek sokszoros árat fizetni a belépésért, hanem mindenhol, a ma látott helyeken - ahol kellett fizetni, ott - az én belépőm 250 rúpia volt, Shivé 20. Ja, és egy jótanács: nagyon kell figyelni, hogy adnak-e visszajárót, és hogy annyit adnak-e, amennyit kell. Az Agra Fortban Shivet lenyúlták 250 rúpiával, de szerencsére hamar észrevette, visszamentünk, és megkapta a pénzt. Én már nem voltam ennyire szemfüles, nekem 100-zal kevesebbet adtak vissza az egyik jegypénztárnál, de csak későn vettem észre, amikor már mindegy volt. És az utcai jégkrémárusnak is úgy kellett szólni, hogy azért a visszajárót jó lenne, ha odaadná. Szóval nagyon trükkösek, nem elég nekik, hogy a turistáktól mindig többszörös árat kérnek. Fárasztó nap volt, de holnapra több látnivaló van betervezve, szóval azt hiszem, mennem kéne aludni. Sajnálom, hogy nem tudok részletesen írni a látottakról, de mondom, igencsak hiányosak az ismereteink, Shiv is harmadszor van csak Delhiben, ebből az egyik az volt, amikor értem jött a reptérre. De ha nagyon akarjátok, utólagosan - ha lesz időm utánanézni a neten, vagy valami, - majd leírom, hogy pontosan mit kell tudni róluk... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése