Minden megvan....

..... kivéve a szekrény nagyságú bőröndöt. :) De asszem be kell érnem egy normális nagyságúval is. Nem lesz egyszerű minden napra csak egy pólót csomagolni, megfosztva ezzel magamat a lehetőségtől, hogy az utolsó napokban is a reggeli hangulatomtól függően választhassam ki, hogy mit veszek fel, de valahogy majd csak túlélem. :D
A malária elleni gyógyszeremet már megrendelték a patikában, holnap mehetek érte.
Kiderült, hogy orosz vízumra mégsincs szükségem, mivel nem hagyom el a repülőteret a külvilág fele, és az odaérkezéstől számított 24 órán belül megyek is tovább. Legalább ezt megúsztam. Így is kb 350 ezer forintnál tartok, és akkor Indiában még nem is költöttem semmit...
Az indiai vízum 16 ezer forintba került, és másfél hetet kellett várni rá. Először online kell kitölteni a vízumkérelmet, elküldeni, adni a követségnek kb 2 napot, hogy feldolgozzák, aztán besétálni egy kinyomtatott példánnyal, 2 fényképpel, és a pénzzel. Ha ez is megvan, egy hét, és mehetek érte. És én mentem is. :)
Ahogy közeledik az indulás napja (aug.12.), anyu egyre több helyről kapja a jobbnál jobb tanácsokat, hogy tiltsa meg, hogy elmenjek, vegye el az útlevelem, törje el a lábam, és hasonlók... Én nem gondolom, hogy a helyzet ennyire drámai lenne. Többen túléltek már indiai utakat, és épségben haza is értek, sőt olyanról is hallottam már, hogy valakinek annyira tetszett, hogy később vissza is ment... Annak ellenére, hogy tudom, csak a féltés mondat ilyeneket az emberekkel, azért nagyon nem esik jól. :( Én életem eddigi legnagyobb kalandjának tartom ezt az utazást, és már tűkön ülve várom, hogy indulhassak. Jó lenne, ha mások is velem örülnének és izgulnának. Az elrettentő sztorikat azóta hallgatom, amióta először megfordult a fejemben, hogy kimegyek - vagyis kb egy éve -, most már szeretnék egy kis nyugtot. Én kifejezettem örülök annak, hogy nem vagyok az az idegeskedős fajta, bízom abban, hogy minden rendben lesz - emellett persze fel vagyok készülve arra is, ha valami gond lenne -, és nagyon nem szeretném, ha mások idegessége, aggodalmai átszállnának rám is. Úgy gondolom, hogy mindent megtettem azért, hogy ne történjen semmi baj - legalábbis az én gondatlanságomból ne -, a többi már nem rajtam múlik, és nem is a tanácsadó ismerősökön, rokonokon.
De hagyjuk most a negatív gondolatokat.
Szóval jövő vasárnap indul a varázslat... :)
Nem sokkal dél előtt indul a gépem, és helyi idő szerint hétfőn hajnali 3-kor érkezem meg Delhibe, ahol Shiv fog várni rám, és 6 órakor már indulunk is tovább vonattal Bhopalba, ahol az első 9 napot fogjuk tölteni, ismerkedéssel, városnézéssel, szórakozással. Állítólag az indiai mozikban 3 kategóriába vannak osztva az ülőhelyek, és a legmagasabb kategóriásnak az ára kb kétharmada a mi mozijegyeink árának, és ezért a pénzért egy karosszék nagyságú és kényelmi faktorú székből nézheted a filmet, és kapsz egy pincért is, akit bármikor kiküldhetsz a büfébe, hogy hozzon neked valamit. A bollywoodi filmek általában közel 3 órásak, de a moziban a film közepén van egy 10 perces pisiszünet, aminek én pl kifejezetten örülnék itthon is... Bár ezzel valószínűleg egyedül vagyok, mert az emberek általában azért végig tudnak ülni 3 órát vécézés nélkül. :)
Bhopal után indulunk vissza Delhi fele vonattal, de mivel Agra pont útba esik, ezért ott is eltöltünk egy napot, megnézzük a Taj Mahalt - csakhogy valamit lássak is India nevezetességeiből... :)
Az utolsó három napot Delhiben fogjuk tölteni városnézéssel, és aug. 27-én kora hajnalban indul vissza a gépem, itthoni idő szerint a délelőtti órákban érkezem meg Ferihegyre (illetve, bocsánat, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre!). :)
Mivel azt tanácsolták, hogy sötétedésig lehetőleg érjek vissza a szállodába, és utána már ne menjek ki az utcára, terveim szerint minden este be tudok majd számolni nektek a napi eseményekről, de nem ígérek semmit, attól függ, hogy hogy lesz internet a szállodában. Azt viszont megígérhetem, hogy legkésőbb a hazaérkezésem után mindent leírok, bár erre nem lesz túl sok időm, mert szeptember 10-én pedig indulok ki Angliába 10 hónapra. De ez már egy másik blog témája lesz.... ;)
Addig is koncentráljunk Indiára, a visszaszámlálás megkezdődött...
Az indulás előtt még jelentkezem.